TF-esték
"Véget értek a TF Esték. A nagy
érdeklődés mellett zajló közéleti témájú előadásokat 1993-tól a háromszoros
magyar bajnok rúdugró, edző, sporttisztviselő, egyetemi docens, Schulek
Ágoston, valamint felesége, Edith asszony szervezte havi rendszerességgel a TF
aulájában. Schulek Ágoston halála miatt azonban egy éve megszakadt a hosszú
sorozat. A gyászoló Schulek család közreműködésével egy
utolsó alkalom erejéig ismét találkozhattak a TF Esték előadói a közönséggel. A
vendégek, többek között Bencze Izabella, Budai Ilona, Császár Angéla, Csath
Magdolna, Döbrentei Kornél, Duray Miklós, Ferenc Éva, Kobzos Kiss Tamás, Kondor
Katalin, Kovács Krisztián, Kubik Anna, Maczkó Mária, Makkai Lilla, Papp Lajos,
Petrás Mária, Sinkovits Vitay András, Szabó András és Takács Bence együtt
emlékeztek az elhunyt alapítóra, s gondolkodtak el a közel két évtizedes múltra
visszatekintő fórum szerepéről.
...
Schulek Ágostonné rövid visszatekintéséből
kiderült, hogy a korábbi száznegyvennégy TF Este során több mint kétszáz
előadóval találkozhatott a közönség. Edith asszony köszönetet mondott a szervezésben
részt vevőknek, valamint háláját fejezte ki a meghívottaknak, akik „mindig
jöttek az első szóra”. Szólnia kellett arról is, hogy az előadók közül többen
sajnos már nem lehetnek közöttünk – kérésére a közönség egyperces néma csenddel
emlékezett rájuk." - eddig a krónika kiemelve a helyi médiumokból.
Mit adott nekem? Mondhatnám: a mindent. Barátokat, művésztársakat, fellépéseket, közönséget, nem sorolom. Még ma is megállítanak az utcán, hogy "Te Bence, Téged ott fedeztünk fel" - és ez valljuk be, erőteljesen köszönhető volt Tanér Úrnak. Ő figyelt fel rám, még a Latinovits Zoltán Diákszínpadon, majd mikoron már tudott lett, hogy valahogy a TF-en is megállom a helyem, meghívott. Nem is tudta, hogy hívószava hozzám ért el (most hogy kész a leltár) a legtöbbször) és nem is tudhatta, hogy én ezekre mindig kiemelt figyelemmel is izgalommal készültem. Mert olyan horizontális látást és tudást kaptam, amelyek által a világértelmezésem is kialakult (igaz, nem esett ez messze a szülői hajlék üzeneteitől). Kialakult, hogy csak, de úgy nagyon érdemes élni, mint ahogyan Ágoston tette: szálfa egyenes derékkal, kacéran a föld feletti magasságokból szemlélve az emberi gyarlóságot, a Reményik-féle pogányizmust. ÉRTELMISÉGI estek voltak, ahová valóban azok jöttek, akik identitásukban is e körnek a tagjai. GONDOLKODTATÓ estek voltak, hiszen olyan sorskérdésekre kellett válaszokat keresni, amelyeket csak Nagy Gáspár, Jókai Anna, vagy éppen Duray Miklós mert feltenni. És FELOLDOZÓ estek is voltak, hiszen elég csak Sinkovits Imrére, Bánffy Györgyre, Császár Angelára, Ferencz Évikére, Kobzosra, Maczkó Máriára, Budai Ilonkára és mindazokra is gondolni, akik ennek a szellemi műhelynek a láng-őrzői és -továbbadói voltak.
Miért e sorok most?
Mert újra "Haza volt a magasban" - GATE Tibor, tehát KAPU Tibor látott minket fentről. Soha ennyire nem kellene az a látás, mint amivel most Ő hazaérkezett, és amihez Tanár Úrnak elég volt "csak egy magasugró rúd is".