"Szabad vagyok" - mondta a majom a rácsnak. "Én nem - válaszolta a majom,- engem majmok közé zártak."
"Megépül a majommalom, / lesz sok majommajonéz, / győzve győz a győzhetetlen / győzedelmes majomész." Weöres Sándor
Szép, új világ? Vagy mégsem olyan szép? Vajon milyen gondolatokat ébreszt "az új világrend" fogalma egy olyan olvasott és tájékozott emberben, mint Bence? Így nyilatkozott nekünk erről:
"Tanítok, ahogy ezt már korábban is leírtam. Tanári munkásságom alapjait pedig a Ph.D. ösztöndíjas éveimnek köszönhetem, amikor is valós versenyt olvastunk - napi 3-4 könyvet is - egy-két hasonló cipőben járó (tanuló) pajtimmal akkor. Emlékszem mekkora felismerésünk volt Bergson: A nevetés, Huxley: Szép új világ (ezt angolul is vagy kétszer olvastuk), vagy szintén Huxley - szerintem legjobb könyve: Történetek az emberről. De ide sorolom még Molnár Tamás szakrális értelemzését, Kierkegaard remekműveit, ide az Értelmiség hanyatlását, ide a Az emberiség című könyvet, vagy éppen Nagy Lászlót, Pilinszkyt, Fukuyama-t, Huntington-t, Csoórit, Bereményit, Csurkát, és ide sorolom még kiváló reformátusaink prédikátorait, Jókai Annát, Nemeskürty tanár urat, vagy éppen egy Szkok Ivánnal való 3-4 órás beszélgetést is. Szóval mindazokat, akik látása túlmutat részen, és az egészet képesek a részecskék változásaiból is kiolvasni. Nem véletlen tán, hogy amíg számítotti itthon a Klebelsberg hagyaték, addig az egyetemi oktatók / tanárok főállású foglalkozásként a jövő értelmiségét képezték, ha kellett séták során, volt hogy ebédlőben, de még a szaunai gőzös létben (én pl. így kaptam Kosztolányi: Hajnali részegség című versét Hámori József professzor úrtól). Tehát amíg fontos volt, hogy legyen értelmiség, addig a tanárok átadhatták a valós tudást (valós tudás=dolgok felismerése és rendszerbe helyezése, a társadalmi-történelmi ökoszisztéma ismereteinek átültetése és praktikussá tétele - mondhatni értelmezhetősége). Ma egy tanár, legyen az egyetemi rangú is, lohol, hogy "száján holnap is billegjen a morzsa", az egyetemi létközösségek megszűntek, sőt!már a diákok sem hallgatók, hanem másodállásban diplomaszerzők.
Igen ám, de most, amikor a "nagyhatalmak a békét tárgyalják" és az egész világot egy új világrend szerint felosztják, érdemes, sőt (!) értelmes lenne az értelmiséget újra megszólaltatni, akár viták során szóra bírni - szomorú tapasztalat, hogy ma már egyre kevesebben mernek megnyilvánulni, félve a politikai retorzióktól - és az ok-okozatok valós, nem napi szintű értelmezéséből a ránk nehezedő, vagy éppen erőltetett jövőt is kiolvastatni. VITÁK-ra, ÉRTELMISÉG-re, és LÁTÁS-ra lenne szüksége minden magyarnak.
Mert lehet mosolyogni, hogy Fukuyama kapufa, Huntington meg gól - de jó lenne érteni és értelmezni is azt, hogy az új világrend, amelyben a már bejáratott és programtervként végrehajtott (bár sem Orwell, sem Huxley nem annak szánták) "szóma, ha mondom, segít a gondon", tehát a "nagy testvér" mindent lát legsötétebb madáchi kép is megvalósult (lsd. NMHH, Mádl András kutatásai), addig fogalma sincs az egyszerűnek, de még a végzettnek sem, hogy a civilizációk összecsapása miért volt megjósolható már 2000-re és miért most következik be. Hogy a három nagyhatalom térképrajzolása már nem a trianoni (egyesek szerint a '48-as szabadkőművesek egyenes következményeként) határszabdalások, sarcolások, szankciók, emberéletek lesznek, hanem valami, ami felülemelkedik a nemzetállamok tényleges alkotmányos berendezkedésén és egy új, társadalmilag eddig kevésbé alkalmazott törésvonalat rajzol: AZ EMBERI HIT és a hitből fakadó gondolkodásmód határait. Már nem az anyanyelv, nem a földrajzi születési hely, hanem a legbensőbb, a HIT, egyszerűbb nyelvén a VALLÁS kontúrozza ki az államok és birodalmak határait. S mi, magyarok, hiába tűnünk porszemnek a nagyok asztalánál, pár tényező miatt egyelőre ott a helyünk:
1. Mária országa vagyunk, akik a Szent Korona által maradtunk meg és erre mi felesküdtünk, tehát a HIT tekintetében erősen katolikus ország vagyunk (aki nem ezt állítja, nem jól olvassa a közvéleménykutatásokat, vagy nem látja az egyes nyájak létszámát valósan, mert attól még, hogy a reformátusok finoman is felülprezentáltak a döntéshozatalban, a katolikusok vannak többen és a katolikus kultúra a történelmileg is megtartó vallás)
2. Istvánék harcos honfoglalása és államalapítása Európa legjobb helyére bökött a térképen, így kulcsszerepünk van a következő évtizedekre nézve is: az ivóvíz, az energiaellátás és a magyar innováció terén (lsd. 2 Nobel-díj egy évben)
3. Történelmünk a mintázata annak, hogy a magyar, mint identitás nem létezik. Meghatározhatatlan, hiszen bennünk, a maikban már oszmán, zsidó, örmény, tatár, cigány, sváb, török...vér egyaránt csorog. Így mi mindig képesek leszünk, ha kell a MEGMARADÁSUNK érdekében pont azokhoz csatlakozni, akik által túlélünk. És reméljük, egyszer végre - Mátyás óta erre várunk - a jó oldalon tűnünk fel, egy oldalon, ahol sem anyanyelvünk, sem nemzeti kultúránk, sem önazonosságunk (ez nagyrészt egyéni értelmezésű) nem kerül feladásra.
De a fentiek értelmezéséhez nagyon is meg kellene becsülni az értelmiséget! Gondolataim ennél sokkal összetettebbek, de maradok Huxley egy soránál: "A szellem a válótlanság lényegévé válhat. A tömörség (...) soha nem juttatja érvényre egy bonyolult helyzet valamennyi elemét."